Lefelé

Fejet falnak dönt, elhúzza a száját és mered a mennyezetre. A szemei forognak fel-alá, jobbra-balra, átpörögnek. A szája lefelé görbül. Izzad mint a disznó, foylik a víz a háta közepén, a párnaja mögötte issza. A szája lefelé görbül. Ha a ventilátor, ami a meleget keveri, nem üvöltene a szobában, hallanám, ahogy az agytekervényei mocorognak a fejében, mint a férgek a dobozban horgászat előtt. Nemszeret horgászni. A szája lefelé görbül. Bámul a mennyezetre, a buborék a feje felett arra hagy következtetni, hogy a nyár tétován rágódik a fogaskerekek közt. Látom ahogy a szája lefelé görbül. Elégedetlen önmagával. Szeretne többet adni, látom rajta, hogy sokkal többre is képes, érzi is, hogy mi minden lakozik benne, mindenét odaadná de nemhagyják... nehezen értik meg, ezért a szája lefelé görbül.

Az igazság

-na ugye mondtam, hogy nincs élet a halál után - mondta az aranyhal és három másodperc elteltével meghalt. De ugyanabban a pillanatban fel is támadt. Majd újra mondta:
-nah ugye hogy a demokrácia a legszentebb mindközül - majd három másodpercére belehalt az ismétlődő mosóporreklámba, s ugyanabban a sekundumban fel is támadt. Tovább mondta:
-nah ugye hogy a szocializmus a legszebb formálya az együttélésnek - folytatta a monológot újabb három másodpercig és éhenhalt; mikor újra feltámadt azt mondta:
-nincs Isten - három másodpercre rá a pokolba jutott, ott támadt újra, s mikor észrevette a borzasztó közeget elkiáltotta magát:
-tudtam, hogy van élet a halál után - és ama pillanatban örökre meghalt...

Olajleves

táncot jár a kanál

a leves és a tál

sáncot, sanszot

sanzont kiált a száj,

amint kéri megtelik

dagad a máj

merít a kanál,

tünik a leves

zabál a táj

bemegy a tál

elfogy minden,

elfogy

minden

te is minden ő is minden, és a mindenek egy fehér lapon lesznek sárga húgyfoltok

az felzabált élet nyomorult szürke papirlapjain...

az értelmet másban keresd vagy magadban, mert olyat itt nemlelsz...

húgyfolt maradsz egy szürke papirlap sarkán...

de ugyis táncolsz majd, mintha kanál lennél...

mások meg leirják, hogy kanál lett a húgyfolt

a papirt meg megették az éhes szájak és elfogy

elfogy majd minden

minden

minden értelem az értelmetlenségből...