Olajleves
a leves és a tál
sáncot, sanszot
sanzont kiált a száj,
amint kéri megtelik
dagad a máj
merít a kanál,
tünik a leves
zabál a táj
bemegy a tál
elfogy minden,
elfogy
minden
te is minden ő is minden, és a mindenek egy fehér lapon lesznek sárga húgyfoltok
az felzabált élet nyomorult szürke papirlapjain...
az értelmet másban keresd vagy magadban, mert olyat itt nemlelsz...
húgyfolt maradsz egy szürke papirlap sarkán...
de ugyis táncolsz majd, mintha kanál lennél...
mások meg leirják, hogy kanál lett a húgyfolt
a papirt meg megették az éhes szájak és elfogy
elfogy majd minden
minden
minden értelem az értelmetlenségből...
undorravágyó hiperkarmareflexió. de nagyon elhúz magamtól magamat. fölé. ott meg rámutat. de érdekel? valakit is? vagy őt hogy valakit? csak konstatál. így a jó. nem tovább. csak konstatál,mert ennyi.kalap-kabát.el lehet menni.aki marad az meg látja.sajnálja.talán? nem talán? mindegy. a lényeg, hogy tapadjon a bélyeg a gyerek meg legyen napon.
VálaszTörlés