...kéne egy új élet mert ezzel már nem birok el...

"Nekem"

Nekem felhő...
Nekem mező...
Nekem álom...
Nekem üres...
Nekem üvölt...
Nekem csöndes...
Nekem sötét...
Nekem béke...
Nekem harc...
Nincs már itt semmi
Nekem

...gondolkodtál már rajta?

Neharagudj Mateo, hogy ezt csak igy lenyúltam, de igen meginditott és úgy érzem ennek a videónak a megjelenitése millió helyen is kevés lenne...



Quercus: Total Warming
Advertising Agency: McCann Erickson, Lisboa, Portugal
Creative Director / Art Director: Diogo Anahory
Creative Director / Copywriter: Jose Bomtempo
Production Company: Seagulls Fly Brazil
Director: Flaviomac

Csak ennyi a boldogság - "Nem, nem bántam meg semmit sem..."

Forgott a fejemben néhány gondolat, de mikor nekiáltam leírni(bepötyögni) belémszorultak a szavak, ezért most nemírok, csak megosztok. De mielőtt elindítod ezt a felvételt töltsd meg a poharad egy korty Chardonnay-val.

Edith Piaf - Non, je ne regrette rien

"...Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi." (Richard Bach: Illúziók)

"...a homlokom hozzád nyomom..."

Bizarr dolgok folynak itt a háttérben. Az eszemnek lábakelt, méghozzá akkora, hogy épp tegnap szeli át a fukar óceánok egyikét. A dalok menekülnek, polcokon felfelé, hogy egy névtelen Isten lábán csüngve okádjanak zöld szivecskéket a körtétől és más gyümölcsféléktől bűzlő alkoholos éterbe. A cigaretta füstje száll, csak száll, magasan megelőzve minden Isten dalos lábát. Bolond emberek sikongatnak megváltást bolond időknek. Az utolsó napsugarak becsúszik az ablakon, megmelegíti jeges hátát hideg fiataloknak. Leüll, kortyol egy körtét, kérdőn mered, igy szól: ssssssssss. S egy perc elteltével már a szürkület csorognak be ablakok szálkás deszkáin. Hol itt, Hol ott - mondja, majd kortyol egyet napsugarak megmaradt körtéjét, kér egy új kört, fordul, mondja: ssssssssss. S teljes a sötétség.

"Üresen állok Mindennek háttal Veled álmodni könnyebb mint egyedül ébren vagy valaki mással..." Hiperkarma - Üres

Most megint szar... Nem is tudom mi késztetett, hogy magyarázkodjak, de úgytűnik, hogy ha már ilyesmibe kezdtem biztosan nagy baj kerekedhetett a fejembe. Azok előtt, akik feltévednek ide és nem ismernek szeretném magamat tisztára mosni. Mielőtt a sok negatív hangulatú bejegyzésnek nekiesnek és gyorsan el is rohannak sikoltozva, hogy "fúj ez már itt egy milyen gusztustalan EMO blog^^", szeretnék elnézést kérni... mert nem nyalom a hajam a fejemre és nem küszködök reggelente a tükör előtt állva suicid hajlamokkal. Egyszóval alapjáraton egy egész szófosós kis vidám emberke lennék... csak valahogy, mostanság érzelmileg ömlik a nyakamba a szar és elég nehéz kifelé lapátolni magamból. Ez a blog egy mód a sok közül, de nem azért szerkesztetem, illetve kezdtem bele, hogy itt sírjam ki magamból minden gondomat bajomat. Igazábol nem is tudom miért indítottam - de ez amúgy sem releváns... ittvagyok és ebben a semmitmondó bejegyzésben csak azt szeretném minden kedves érdeklődővel érzékeltetni, hogy nem tartozom a öngyilok hajlamú tinik közé.^^ De minek is koptatom a számat(vagymit), hisz minden normális ember tudja, hogy csak a színekben lubickolva szép az élet... és ettől nehéz az én pici szívem. Az én színeim nem olyan rég útnak indultak. Egy kicsit továbbléptek, s talán ezért tűnhet oly szürkének ez a blog. Ma érzem igazán, hogy kifakultam... marcangol.

"...mert az élet szép!" (szeretni kell)
Köszönöm egyetlenem!

holvoltholnem...

Most jó... most pára vagyok! Egy közlekedési lámpa zöld fényében lubickolva járom az utcákat. A Zöld velem tart. Pirosra is vált néha, megállok egy szusszanatra. Azt mondom szussz... később újra tovább lubickolok. Hopp egy útpatka... beléakad az apró lábujj, a pára orra bukik. Fájdogál, de feláll és továbblibben, mert Ő... ő csak egy kis pára, mint a kis ő. Este szép a Zöld. A Piros félelmetes, de segít, hogy szusszanjak. Kell a Piros. Sárga nincs... ez olyan béna lámpa. De szeretem, mert messze kísér. És mikor kiérünk a város útvesztőjéből már látom a világ végét. Itt kéne leugrani... meredek, de a pára halhatatlan. Kicsit majd fáj, de odalent megpihenek. Meghát, van velem egy Zöld, ami néha Piros. Megyünk.

A hangulat ma:

Eleven Hold - Szeva, Föld!

Kösz', hogy gonosz vagy! Ezzel nyílt egy
újabb ablak a saját zaftos, mocskos,
finom célom felé.
Csodás kis kert épül most a bizonyos
"semmi ágán"! Fizetni majd később kell,
mikor nem lesz már miből.

Most lehull a melledről ez a
közösen használt testem.
Úgy látod, hogy elveszítesz,
pedig nem is voltam a tiéd!

Megbocsát a vörös lomb, s az októberi szél.
Talán igaz táncra hív, azt hadd járjam el én!
csakúgy mindenki nélkül!
Ajándék, hogy te voltál, ki a
szerelmével rég, a létbe segített!
Vessző vagyok, s te vagy az íj,
de vár egy valós cél! Hát lőj,
s én majd intek a csendből!

Te sem lennél az, aki vagy,
hogyha nem véted el pont százszor!
Kijár a szenny is a sok tilos meg muszáj után!

Most lehull a melledről ez a közösen használt testem!
De soha nem feledem, ki voltál.
Úgy tűnik, hogy elveszítesz, pedig
sosem voltam a tiéd!
Örök várandós marad a szívem.

Megbocsát a vörös lomb...
...
...a csendből!

Jó társ voltál a show-ban!
Légy jó úgyis, ha csend van, és senki se' lát!
Lőj végre! Ráncot keresve,
arcunkra ül most az este.
Halkan, hisz' jobb társ a szív a szónál.
Lőj már! Nem létezik törvény!
A tinta tisztább a vérnél!
Az ész sem számít ha megtagad, vagy elfelejt!
Úgyis ugyanúgy lehúz a Föld, és
éppúgy fenntart a Menny.
Úgyis ugyanúgy lenyom a Menny, és

éppúgy fenntart a Föld!

Hihetetlenek igazgatóságos manifesztációjának relevanciája

Törpék indultak ma bennem... Hosszú és kimerítő útra indultak. Indultak, hogy lássanak valami szépet is, mi majd megindítja őket újra, mivel bennem már csak száraz indulatokkal viaskodtak. Úgyvélték útnak kell indulni, s mindent el is vittek magukkal... csak az indulónát felejtették idehaza, bennem. Így van mivel kenni a szívemet. Mindíg vastagon kenem. Ma is bekentem. Megindított valamit. Elindultak a könnyek. Bekenem holnap is. Be én....

Hallok valami zongorát! Nini! Úgy szól, mint a tavaszi kék szellő, s az illata mint a gömbölyű, félédes boré... A dallam a vállamról legördülve a tenyerembe cseppen. Pár perc és felszárad... mindig felszárad... sírok majd újat...

"Nincs már bennem
Csak üresség..."
(30Y - Kipakolta)

"...az a részem fájdogál, amely oly sokszor látta idehaza boldogan mosolyogni..."

...mikor kicsúszik kezeink közül az élet

Milyen érzés, mikor utoljára látod magad mellett feküdni a szerelmet? Nem akarod lehúnyni a szemed, mert az új nap egy új életet jelent, melyben nehéz a levegő és fakó a napfény. Hogyan bírkózol meg a gondolattal, hogy utoljára szenderül álomba a karjaid közt... Tudod, hogy mikor eljön a reggel Ő elmegy és madra maradsz a hibákkal amiket elkövettél. Elkíséred és elengeded, mert mennie kell megkeresni az érdemlegeset, az igazit... Kell, hogy tudja, hogy csak a legjobbat szeretnéd neki. Kell, hogy érezze, hogy a dolgok úgy kapnak új reményre, ha az Ő szíve ismét színesen ragyog... nehéz.

Reviczky Gyula: Én édes elhervadt virágom

Én édes elhervadt virágom,
Ne búslakodj' az elmuláson.
Emlékezzél meg néha rólam,
Megbánás nélkül, álmodóan.

Mint a hogyan mogorva télbe'
Gondolsz május szelid egére
S lelkeden kéjes némasággal
Tavasz fuvalma rezdül által;

Mint a hogyan bús éjszakákon,
Ha szempillád' kerűli álom,
Beragyog szíved éjjelébe
Sugaras üdvöd tiszta kékje;

Óh, sírjuk vissza! Égi hittel
Nézzünk a vesztett multra. Hidd el,
Drágább a viruló tavasznál
Az a tavasz, mely veszve van már.

Kihül a föld, az ég sötét lesz:
Szerelem szép ábrándja véges.
De szende fényt derít reája
Emlékezetnek holdvilága.

"Ezzel a népszerűséggel örülhetek, ha a saját temetésemre kapok meghívást."

-Graffiti-

Rapid Eye Movement

Írtam ám ma is fel :\ de kitöröltem miután közzétettem, mert dünnyögő dühöngőre vettem a figurát... ami már átmnet igy nem akartam idegbajos bejegyzéseket hagyni a blogon...^^ a probléma abban merült ki, hogy reggelig tanultam, reggel elmentem vizsgára és mikor visszajötem megpróbáltam szundizni, de a drága lakótársaim tettek róla, hogy úgy igazándibol azért mégse érjek REM szakaszba. Akit nemérint az nevegye magára. Eeeegy egészen apró picikicsit azért dühös voltam emiatt... de nem is igazán tudom, hogy miért húzom fel magam ezen, hisz már megszokhattam volna, hogy itt egyes embereknek a zéró-tolerancia alá esik a dolog. Aztán meg mikor megkéred őket szépen vagy nagyon gyorsan elfelejtik a dolgot, vagy megsértődnek.... nah most akkor lehet nekem van valami baj a fejemmel, talán mégiscsak én lennék az aberrált gondolkodásuak királya - a deviancia védőszentje vagy mifene... de igazuk van.... nappal van, minek aludni ilyenkor! Nemár... nah megyek falok valamit mielőtt kilyukadna a pocak. Meg zuhanyok egyet.:)

Szeretek mindenkit! Sziasztok!

A hangulat 2:

Yonderboi - Amor

E’ un omrea sul selciato
E’ unamarcia nel giorno
E’ un passo nella notte
E’ la mia santuardio emotivo
E’ essa che mi culla
E’ essa che mi stringe
In un abbraccio senza tempo
solitudine

cím

Dél'tán három... szar most. Nemlett meg a buzi vizsga - de hát mit is várhattam. Hogy szakadna már rám az ég. Kéne már egy pár jó szó, de a szomorú, hogy valószínűleg nemlessz kilátásban még egy darabig semmi kellemes. Hideg van ebben a nyomorult lakásban, rámfagyott a takaró. A fejemben zaj dübörög.

Mere shadows try to rape my mind. All existence drifts into a painful oblivion. No place to hide. People running round and round on four legs when the sun refuses to shine and the rain turns into ash. Lifeless braindrain, empty soulcrush... pigs eating up themselves screaming... no control. All is noise and noise is nothing...

God

"Találkozni kell Istennel. Meg akarok tőle kérdeni egyet-mást. Például azt, hogy mi végre vagyunk. Mert hát fölépítjük a házainkat, felneveljük a gyerekeinket, learatjuk a búzát, háborúskodunk, öljük egymást. Aztán mi végre? Meg hát az én életemről is ki akarom kérdeni. Az igazságot akarom megtudni."

Yonderboi - Before You Snap

Hétfő - 23:50

Sziasztok... újra egyetemi bérelt lakás és tudjátok mi jutott eszembe? Nem? Hát elmondom! Eszembe jutott mi az abszolút felelőtlenség: gázválság során ünnepekre otthganyi a lakást max fűtésre kapcsolva! Nah ez gáz. Mikor karácsonyhoz mindenki hazamegy és senkinek sem jut eszébe lecsavarni a csapokat. Nemtudom mennyiben befolyásolja ez a tényező az elkövetkező életemet, mindenestre (és annnak ellenére, hogy ebben én is ugyanúgy ludas vagyok, mint a többi 7 lakó[viszont leszámítva, hogy karácsony előttől a mai napig egy percet sem töltöttem itt{és elnézést kérve néhányuktól akik úgyszintén} azért mégiscsak kibújnék a dolog alól, amennyiben lehetséges]) a többeik helyében elgondolkodnék a jövőben kívánt gyereknevelés felelősségeiről. Nos, s, hogy most ez a két dolog milyen mértékben függ össze azt ne kérdezzétek x) mert úgy istenigazából egy abszint, egy üveg bor, fél üveg olcsóbb bor és 3 körte után én úgyanúgy hiányolom az összefüggéseket, mint mindannyiótok. x) De azért jól esik felvetni a kérdést, miszerint "miből készül a gömbvillám"... holnap vállalatgazdaság - még nem néztem bele.

Insomnia vagy függőség?

Ez hihetetlen... hogy nembirok úrrá lenni saját magamon és már megint hajnali fél1, és már megint hajnali fél4kor kelek, és mire lejön a Yonderboi album lessz1, és addigra belőlem marad egy talicska szar... már rég az igazak álmát kéne aludnom, az elysiumi mezőkről álmodva. Reggel irány a lakás, délig szunya déltől pumpáljuk magunkb a tudást a keddi vállalatra és mindenki hepy. Igaz? ...nemigaz(nevezetesen mert biztosan megint mindent fogok csinálni csak nem tanulni, mert egy pár hónapja, mintha valami figyelmebaj keritett volna a hatalmába)...szét-vagyok-es-ve... Valaki mentsen ki innen... vigyetek messze a hosszútávú makrogazdaság automatizmusaitól khérem... ez nem élet. Nekem valahol egy szigeten kéne koktélt iszogatnom pucéran egy napernyő alatt. Győzedelmesen bömbölne a rádióból Carl Orff Carmina Burana-jának nyitó szakasza, engem pedig olyan érzések kerülgetnének, mintha épp Austerlicznél győztem volna le az orosz-osztrák hadsereget és az elhullott katonák vérét igyekeznék mohón elfogyasztani.
De elég már a hadovábol, sok az idő... aludjunk.

világvége

The key to the end of the world is:
- Kedd
- Szerda
- Péntek
Which means:
- Vállalatgazdaságtan(nemdtumhogyegybekelleírni:)
- Politológia
- Statisztika
The solution will be added next week. Until then try to guess the answers. Good luck!

...a plafon

Megreszelték... egy vérvörös rózsa lóg hetykén a plafonról, pont a szoba közepén. Ott, ahol a csillár helye lenne. Tele élettel, tündökölve. A növény maga a megtestesült erotika, egy tökéletesen mezítelen nő. Telt, érett, eperszínű ajkakkal. Vörös bársony. Óvatos kéjjel nyújtózik a kopár plafon fenyegető árnyain. Buja testén a lemenő napfény gyerekes sugarai táncolnak. Minden egyes hajlatában a gyönyör és élvezet bújkál. Hátrahajtott fejjel bámulod és érzed, hogy lassan elnyel a karosszék barna és hideg borítása. Nyikorog alattad a ráncos, repedt bőr, miközben leplezetlen izgatottságodban verejtékezel. Lassan beleszédülsz a látványba. Valaki pörgeti a széket. Forog veled a világ, táncolsz a hideg szenvedéllyel. Markolod a töviseket, melyek szétvágják a tenyereid. Forogsz, pörögsz, forogsz, pörögsz, forogsz, pörögsz, forogsz, pörögsz, forogsz, pörögsz, forogsz. Csókolod fagyos testét, karmolod, harapod, húzod, nyúzod... s csöpögni látod a virág színét. Folyik s a vörös bársony legördül a homlokodról...

A hagulat:

Kaukázus : Társadalom elmélet 24

Az anyu éhes,
a hugi ringyó,
az apu rákos,
de nekem itt jó.

Fehér a zászló,
titkos a lényeg,
csillag a rendszer,
Gagarin védj meg!

Magadat védd meg!

Fehér a zászló,
titkos a lényeg,
csillag a rendszer,
Gagarin védj meg!

Az anyu éhes,
a hugi ringyó,
az apu rákos,
de nekem itt jó.

The Dentist!!

Ehhh.... negyed óra és irány a fogtechnikus ismerős. Csütörtökön könyörtelen módon beletörött a fogam a nagy falatozásba. Hihetetlenül szerencsétlen módon, mivel egy tollhegy nagyságú hegyes-éles szilánk mered az égnek a számba, aminek köszönhetően a nyelvem már medicin labda méretűre dagatd az állandó szúrástol. Beleőrülök, nyelni sem bírok már... de azért semmi gáz, nemdől még vér a számból^^.
A vicces az, hogy annak ellenére, hogy csak egy apró reszelésre megyek már megint remeg a háj a popómon. Gyerekkoromban soha nem idegeskedtem, ha ellenőrzésre kellett mennem. Minél idősebb az ember annál hülyébb... ami nem kizárt. De az is meglehet, hogy azóta félek a fogorvostol, amióta ideget téptek érzéstelenítés nélkül. Nah akkor azt mondtam, hogy akkora fájdalmat, mint ami belehasított az államtól a fejem búbjáig én a legnagyobb ellenségemnek sem kívánok. Azóta fóbiám van a fémtargyakkal számban nyúlkáló dokiktól. Aztán, meg nemkizárt, hogy azóta van sociofóbiám is, bár nem volt tele a rendelő arctalan utasokkal(??). Najó, ennek így semmi értelme, úgyhogy leléptem:D Meglátogatom az emberemet, aki segít enyhíteni a fájdalmat egy nagyobb fájdalomért cserébe xD

"Leves e húgy vagy valaki vére mindegy mondom :nem fáj"(KéaB)

Intro

Ma belekezdtem a teljesen első blogom készítésébe és őszintén szólva egyáltalán nemtudom, hogy mit is fogok majd itt közölni veletek, de majd rájövünk. Talán meztelenre vetkőzöm, az is lehet, hogy álarcot húzok, esetleg leírom a rák ellenszerét... majd elválik. Mindenesetre örülök, hogy belekezdtem ebbe az apró, személyiség zavarokat feltárni hivatott naplóba. Drága jóbarátomnak Zsitinek(a desztrójernek x) köszönhetően pattant ki a világmegváltó gondololat verejtékező homlokom mögött megbúvó dióméretűagyamból. De persze ezt Ő még nem tudja.:) Lávjú dír Zsittyő :))
Szóval röviden ennyit a dolgok mélylélektani hátteréről. A helyesírásért előre is elnézést kérek önöktől, mivel már alapiskolában is botrányos tollbamondás eredményeim voltak. Mára röviden ennyit, a későbbiekben postolááááás x)

Születés...nap

Üres. Üres, mint mikor megpillantod a szobádban a bútorokat, amelyeket a Nap egy szombat-téli késő délutánon kásásan aranyszínűre fest. Szülinap. Te pedig érzed a hideget, ami kintről árad. Nem a bőrödet csípi, nem a füleidet, nem is az orrod hegyét éri a fagy. Belülről diderget. Elvarázsolva bámulod, hogyan ragyogja be a szobát a fáradt napfény... és öregnek érzed magad... száz, ötszázz, millió évesnek. Mintha egy jelet látnál, amely már az idők kezdete óta kísért. Tudod, hogy mikor megpillantod végtelenül mélyen beleszeretsz. De kárhozatra ítélteted magad, ha hagyod, hogy elbűvöljön. Mert minél szebben ragyog, annál közelebb kerül a véghez... és üvöltő fájdalom lesz úrrá rajtad mikor meghal. Tudod, hogy nem tart örökké... semmi sem tart örökké... de már beleszerettél...

Leöntöttem a terítőt amit közösen vettünk... és nem megy ki a folt. Már egy ideje próbáljuk kimosni, de újra meg újra kiborul a bili mikor a mosógépből kihúzva megpillantjuk a foltot. A kedvenc terítőnk volt... Én vennék újat. De neki nem kell. Szomorú emiatt...