Nos:) Ma úgy döntöttem újra elkezdek írni, mármint elbeszélést, kisnovellát meg iyleneket. Nem tervezem meg a szövegeket, sosem tettem. Csupán előkészítek egy üveg bort, egy kényelmes fotelt, egy doboz cigarettát és újra kikapcsolom az agyam, húzok egy képzeletbeli csikot a tudatom köré, hogy semmis se tudjon behatolni amíg az előkészített körülmények vonzásában leszek. Aztán hátha megint létrejön valami.
KÉPZELETKÍSÉRLET:
De a addigis, olyat akarok kérni, hogy mindenki aki ezt a pár sort elolvassa, tegyen nekem egy megjegyzést ezen bejegyzés alá. Függetlenül attól, hogy ismersz vagy sem, vagy, hogy mit gondolsz, nemszámít idetévedtél e erre a blogra, vagy már feliratkoztál a rendszeres olvasók közé. Csak arra kérlek írj egy, vagy egykét mondatot, teljesen mindegy miről, miylen témában, mivel kapcsolatban, csak írj néhány mondatot a fantáziádat felhasználva. Nemszámít lessz e értelme vagy sem, Csak írj!;) előre is köszönöm mindenkinek ;)
nem tudom, ki vagy
VálaszTörlésmár volt nálad máskor is
éjféli baglyom
:)
"...megint csapzottan estem be az osztályba az idétlen csengő berregésével együtt. megkönnyebbült sóhajjal ültem le arra gondolva-ezt megúsztam. Pillanatokkal később tudatosítottam, hogy a kezdés helyett a végszóra zuhantam be..."
VálaszTörlésEgyik szót a másik mellé fektetve szívünket hosszú pórázra engedjük,
VálaszTörlésS mint kutyát visszahívjuk, amint távolodik.
Jean-Michel Maulpoix
piknik?
a biciklizés csodája. hisz egy-két órába tellik míg az ember ráérez és élete végéig nem felejti el.talán a szerelemhez hasonlítanám, vagy a gyülölethez.
VálaszTörlésaz élet egy nagy átbaszás... szerintem...
VálaszTörléshát bizony!
VálaszTörlésbebizonyosodott, hogy a szendvics - másnéven sandwich - ekológiai katasztrófába taszítja emberiségünk szerény mindenhatóságát, mivel a szendvicssütők - másnéven toaster-ek - újfent invázót indítottak az egyéni szabadság metonímiai manifesztációjának katatonitása ellen, így félve konstatálom azt a konstellálhatatlan tényt, miszerint a megmenekülésünk egyetlen-ártatlan szikrája annak a nehézipari cégnek a kezében leledzik mely a sessionális földeken parazitál.
a véletlenek vonzák egymást. most csak idenéztem... csak úgy, hogy rákkatintottam egy címszóra és előhozta a blogod. aztán véletlenül elolvastam az első bejegyzést, majd ezt. mostmeg, teljesen véletlenül rendszeres olvasód leszek, mert miért ne? :)
VálaszTörlésüdv.
:) nincs olyan ok vagy más miért, mely megtilthatná, hogy kövesd a blogot és igazából az én rongyos lelkem mélyén mindíg nagyon felvidul egy kopasz buborék, ha egy új jövevény csatlakozik az olvasókhoz, mert nagyon jó látni, hogy az emberek még érdekeltek a szavak parányi varázslataiban ;)
VálaszTörlésmihez jobb érteni? sokhoz eleget, vagy semmihez nagyon?
VálaszTörlésírok én is,mert olvastam ezt a bejegyzésed is. úgy érzem,a többit is fogom...és hogy valami spontán ,ehhez nem teljesen passzoló,de talán valakinek valamit mondó félmondattal zárjam:...s meglátjuk a másikban magunkat.
VálaszTörlés