csütörtök, augusztus 26, 2010

újra

Nos:) Ma úgy döntöttem újra elkezdek írni, mármint elbeszélést, kisnovellát meg iyleneket. Nem tervezem meg a szövegeket, sosem tettem. Csupán előkészítek egy üveg bort, egy kényelmes fotelt, egy doboz cigarettát és újra kikapcsolom az agyam, húzok egy képzeletbeli csikot a tudatom köré, hogy semmis se tudjon behatolni amíg az előkészített körülmények vonzásában leszek. Aztán hátha megint létrejön valami.

KÉPZELETKÍSÉRLET:
De a addigis, olyat akarok kérni, hogy mindenki aki ezt a pár sort elolvassa, tegyen nekem egy megjegyzést ezen bejegyzés alá. Függetlenül attól, hogy ismersz vagy sem, vagy, hogy mit gondolsz, nemszámít idetévedtél e erre a blogra, vagy már feliratkoztál a rendszeres olvasók közé. Csak arra kérlek írj egy, vagy egykét mondatot, teljesen mindegy miről, miylen témában, mivel kapcsolatban, csak írj néhány mondatot a fantáziádat felhasználva. Nemszámít lessz e értelme vagy sem, Csak írj!;) előre is köszönöm mindenkinek ;)

10 megjegyzés:

  1. nem tudom, ki vagy
    már volt nálad máskor is
    éjféli baglyom

    :)

    VálaszTörlés
  2. "...megint csapzottan estem be az osztályba az idétlen csengő berregésével együtt. megkönnyebbült sóhajjal ültem le arra gondolva-ezt megúsztam. Pillanatokkal később tudatosítottam, hogy a kezdés helyett a végszóra zuhantam be..."

    VálaszTörlés
  3. Egyik szót a másik mellé fektetve szívünket hosszú pórázra engedjük,
    S mint kutyát visszahívjuk, amint távolodik.
    Jean-Michel Maulpoix

    piknik?

    VálaszTörlés
  4. a biciklizés csodája. hisz egy-két órába tellik míg az ember ráérez és élete végéig nem felejti el.talán a szerelemhez hasonlítanám, vagy a gyülölethez.

    VálaszTörlés
  5. az élet egy nagy átbaszás... szerintem...

    VálaszTörlés
  6. hát bizony!
    bebizonyosodott, hogy a szendvics - másnéven sandwich - ekológiai katasztrófába taszítja emberiségünk szerény mindenhatóságát, mivel a szendvicssütők - másnéven toaster-ek - újfent invázót indítottak az egyéni szabadság metonímiai manifesztációjának katatonitása ellen, így félve konstatálom azt a konstellálhatatlan tényt, miszerint a megmenekülésünk egyetlen-ártatlan szikrája annak a nehézipari cégnek a kezében leledzik mely a sessionális földeken parazitál.

    VálaszTörlés
  7. a véletlenek vonzák egymást. most csak idenéztem... csak úgy, hogy rákkatintottam egy címszóra és előhozta a blogod. aztán véletlenül elolvastam az első bejegyzést, majd ezt. mostmeg, teljesen véletlenül rendszeres olvasód leszek, mert miért ne? :)

    üdv.

    VálaszTörlés
  8. :) nincs olyan ok vagy más miért, mely megtilthatná, hogy kövesd a blogot és igazából az én rongyos lelkem mélyén mindíg nagyon felvidul egy kopasz buborék, ha egy új jövevény csatlakozik az olvasókhoz, mert nagyon jó látni, hogy az emberek még érdekeltek a szavak parányi varázslataiban ;)

    VálaszTörlés
  9. mihez jobb érteni? sokhoz eleget, vagy semmihez nagyon?

    VálaszTörlés
  10. írok én is,mert olvastam ezt a bejegyzésed is. úgy érzem,a többit is fogom...és hogy valami spontán ,ehhez nem teljesen passzoló,de talán valakinek valamit mondó félmondattal zárjam:...s meglátjuk a másikban magunkat.

    VálaszTörlés

Belőlem szólnak a kürtök

Saját fotó
„Ha akarom, ha nem, mindent el kell mondanom neked. Különös befolyásod van reám. Ha egyszer bűnt követnék el, idejönnék és bevallanám teneked. Te pedig megértenél.” (Oscar Wilde)