Merendú? Milyen szó ez?

Robusztus fák kérges törzsén tekergek én ma, mint az agyatok pálinkás zeg-zugaiban bújdosó, kulcsra zárható, eleven őrület. Addig folytogatom, mígnem az utolsó levél is kénes lángra lobbanva sikolt az égre megálljt a csillagok értelmetlen harcának a hajnallal. Ki tudja? Talán még a halott félhomály is megcsillan néhány selyem zakóban rejtőzö unikornis síma talpán...