Áll egy robusztus fűzfa a tóparton, odaszökdelek alá s felnézek.
Megnézem az eget, a napsugarakat, lesem mily kecsesen táncolnak a szomorú levelek közt; arany foltokat festenek a világra...
Nyújtózom, elérem és letépek egy darabot, mire a fűzfa felém fordul és akkorát basz a homlokomra hogy összeszarom magam a nevetéstől, a tóig meg sem állok repülni.
Periférikus idegrendszer sérül, koponyatörés, medence csonttörés, nyílt gerincsérülés, kivérzés és halál... haleledeltralala....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése