Jöjj álom barátom, fogd a kezem s keringőzzünk a visszajáró emlékek Elysiumi mezejére. Mutass nekem mutass, végtelen nyomort és vigaszt, erőt, gyengeséget, viharos, haragra gerjedt gyengéd szenvedélyt. Engedd, hogy öledbe boruljak és ringass vadul. Kéjesen-éhesen, míg süketen el nem hagy a vér, hogy mikor átérek, az éjszaka túloldalán hideg tenyerű angyalok vendégeljenek terítetlen asztaloknál, míg újra utól nem ér a hajnal, mint megannyi másnapon. Szeress álom, szeress, ahogy még azt sosem tetted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése